2008 november 23. | Szerző: Plur
21 éves vagyok, de azt hiszem, sosem leszek a felelősségteljes felnőtt kategória tagja.
Csodálom azokat – bár néha sajnálom is- akik például nem tudnak egy egészséges napocskát eltölteni az ágyukban.Csak úgy.Indok és ok nélkül.Persze kivételt képeznek, akik ezt nem tehetik meg(kisgyerek, stb.).ILLETVE nem.Ők sem képeznek kivételt.Tehát helyesbítenék:abszolút tudom sajnálni azokat, akik nem tudnak egy napot semmittenni.
Tudom, hogy szükséges, és az élethez elengedhetetlen dolog a cselekvés, de mi értelme házat építeni, egyáltalán “tető alá hozni egy családot”, amikor nem tudjuk élvezni?Nem tudunk azzal a tudattal felkelni, hogy ma maximum ennivalóért és a Wc-re megyünk ki, mert azt a gyönyörű plafont szeretnénk csodálni, amit 2 hónapja gipszkartonozott a mester.
Vagy egyszerűen kivenni 10 filmet a Tk-ból és egész nap csak azokat bámulni.Egy napot nem tudunk erre áldozni?Sokan nem.Bár én már inkább a másik véglet vagyok, aki túl sokat áldoz erre.
De éppen ma gondoltam bele, hogy circa 2 év múlva úgysem lesz már időm ilyesmire, úgyhogy mi a fenének áldozzam fel magam a házvezetés oltárán, pláne, ha úgyis albérletben lakom?
2008 november 21. | Szerző: Plur
azt hiszem, hogy a Firmásbalekos írásom egy kicsit nyálasra és leginkább közhelyesre sikeredett, úgyhogy …. mindegy, nem fogom törölni.nem volt méltó ehhez a bloghoz, azt hiszem, bár lehet, hogy ez egy kicsit nagyképűen hangzott.
kicsit le vagyok élve.megvolt tegnap a vizsga, ma lesz a keresztelő és nagyon besűrűsödtek a dolgok.rossz az idő is, meg a lakás még mindig romokban áll, nem beszélve a szobámról, úgyhogy ez is lehúz.
azt hiszem, forró zuhany lesz ebből, meg rendrakás-csak a saját helyemen.
jobb napokon írok majd:)
2008 november 19. | Szerző: Plur
Eléggé labilis körülöttem minden most.
Nagyon szeretem a kedvesemet, csak nem szeretem, amikor megígér valamit és sicher, hogy beüt a crach…Úgy unom már….
Aztán persze, az x-edik költözés, albérletből albérletbe.
Az egyetem is csak döcög, persze a vizsgaidőszak megint egy rémálom lesz: 9 vizsga és két szigorlat….Ugye, milyen szarul hangzik?Evidens, hogy egy ilyet nem visz el az ember csak úgy, úgyhogy neki kellene állni előre tanulni, ert most nem akarok görgetni végre semmit.Bár mennyi mindent elhatároztam már így.
Aki azt mondja, az egyetemi évek voltak életem legszebb évei, az tutira nem tudja, mit beszél.Valahol ez volt nekem az átmenet gyerek- és felnőttkor között és baromira nem úgy emlékszem vissza, mintha minden flottul ment volna, vagy,hogy olyannagyon gondtalan vagyok.Életem legnagyobb mélypontja, a bet
egségem is tavaly volt, úgyhogy én engedelmetekkel emlékeznék még mindig a gimnáziumra.
Bár tudom, hogy nem fog egyszerűsödni a helyzet, de az előttem álló dolgok picit ideálisabbank tűnnek, igaz, fogalmam nincs, merre sodor az élet.
Zagyválok csak össze-vissza, de azt hiszemm, most ez tükrözi azt a mérhetetlen motiválatlanságot és bizonytalanságot, amit valószínűleg mindenki érez, csak valaki jól álcázza, valaki rosszul.
2008 november 18. | Szerző: Plur
Nagyon magányosnak érzem magam.
Furcsa érzés, hogy amennyire jól telt a hétvégém, most annyira nem kezdődött jól a hetem.
2008 november 14. | Szerző: Plur
Úgy látom, mostanában siralmasan kevés ember olvassa az írásaimat és ez eleinte zavart is egy kicsit, de mégiscsak elörtérban magamért keletkezett ez a blog, így kár méltatlankodni.
Azért a saját szorakoztatásomra írok, hátha érdekel valakit.
Sok-sok dolog történt: az egyetemen, ahova járok, komoly és régre visszanyúló hagyományokat ápolunk (ezek az ún. selmeczi hagyományok), ami magában foglal milliónyi kötelességet, történetet, de legfőképpen azt, ami számomra is a legfontosabb, és eddig csak egyoldalúan tudtam ápolni, hogy az elsőéves, keresztelt hallgató, az ún. bALEK, Firmát választ magának.Hogy ki a Firma?Keresztelt negyedéves, ami a jóságos BsC-nek öszönhetően már harmadéves is lehet.Továbbá Isteni Fényben Tündököl, és Dicső, meg sok egyéb is egyben.Ez egy hierarchikus rendszer, mint olyannak és sosem voltam híve, valószínűleg nem is leszek, ,de volt szerencsém olyan Firmákat választanom magamnak anno, akik sosem kezeltek kevesebbként, mint milyenek Ők maguk.Úgy viselkedtek velem, mint kishuggal, akik terelgetni kell.Először csak az egyetemi buktatókon, majd ahogy a bizalom erősödött, úgy az élet buktatóin is.Reményeim szerint ez így is marad.
Nos, nyár végén én is debütáltam és kipróbáltam magam Firmaként.Nem könnyű.A legnagyobb dilemma számomra az volt, hogyan maradjak meg önmagamhoz hűen, de valamennyire liberálisan is, közben pedig kiharcolva a tekintélyt, ami a Firmaság velejárója.
Sokáig nem kért fel senki, amit annak tudtam be, hogy biztosan nem pajtizom eleget, de ennek ellenére éreztem, hogy egyetlen ízem sem kívánja, hogy mást mutassak, mint ami belőlem jön.
Hétfőn bALEK zh-t irattunk velük, és végre megtört a jég: 5 percen belül 2 bALEK jelöltem is akadt-ráadásul lányok és ennek külön örültem.
Hogy milyen lesz a viszonyunk, nem tudom.Bár elégedett leszek, ha fele olyan jó lesz, mint az én viszonyom a Firmáimmal.
2008 november 10. | Szerző: Plur
nem is olyan szörnyű ez a nap.
ma pl ott tudtam hagyni a páromat egy olyan buliban, ahonnan valószínűleg nem fog józanul hazajönni, s mindezt az Ő érdekében, hogy ne legyen senki ,aki belebeszél a dolgaiba..ez tőlem nagy teljesítmény, úgyhogy ezuton gratula magamnak:)
és végre megint eg olyan este, amikor szobácskám magányába merülve elmélkedhetek az élet dolgairól:)
2008 november 10. | Szerző: Plur
azt hiszem, picit mélyponton vagyok.
de éppen ilyenkor jönnek olyan hírek, hogy meg kell hogy rázzam magam, hiszen, van, aki sokkal nagyobb bajban van.ezuton szeretném együttérzésemről biztosítani azt a kedves barátnőmet, aki a nagymamája ápolásából veszi ki a részét, és kitartást neki!
pocsék az idő ottkint, nekem pedig egy előadáson kellene ülnöm, de eljöttem a feléről, mert annyira unalmas volt.
legszívesebben egy jó meleg szobában ücsörögnék a takaró alatt, forrócsokit szürcsölnék és röhejesen egyszerű, amerikai szappanokat néznék tökegyedül.
2008 november 9. | Szerző: Plur
Megint itthon.Azért lehet örülni ennek a magyar anyaföldnek is, csak ki kell menni hozzá külhonba 🙂
Prága gyönyörű.Persze, csak a belváros, a külső részek itt is csak annyira bizalomgerjesztőek, mint pl Pesten.
A szervezés kidolgozottságába és a szervezők lelkiismereti kérdéseinek kitárgyalásába nem mennék bele, mert azt hiszem, nem kell ezeket a sorokat ilynere pazarolni.
Érdekes volt, hogy Prágában, Pesttel ellnetétben, nincs minden kis zebránéál lámpa.Mi találkoztunk olyen kétsávos, villamosos utcácskával, ahol a józan parasszti eszünkön múlt az életünk. Nagyon ráhajtottak a túristákra-egymást érika szuvenir boltok és minden nagyon-nagyon drága!
Lehet pl régi autócsodákkal (azt hiszem, ezeket hívják oldtimernek) városnézőbe menni, potom 1200 koronáért, ami átszámítva több, mint 12.000 forintocska.
Sok vendéglátóipari egységben nem tudnak angolul, csak németül, de volt, ahol németül se-sztem ez azért egy európai szinten vmit is evickélni akaró várostól kevés.
Mindenesetre én az én kis kedveskémmel kézenfogva romantikáztam végig a kivilágított Prágán, ami azért nem semmi!
Ja, és alig vannak az utcákon csehek-találkoztunk magyarral, amerikaival, olasszal, kínaival, japokkal…
itthon persze megint vártak minket a jóöreg gondok.El kell döntenünlk, hogy maradunk-e a jelenlegi albérletünkben.Borzasztóan megemekedett a rezsink, bár szerintem ez senkinek nem újdonság, aki albérletben lakik, vagy akár saját lakása van-mindenki érzi, hogy egyre kevessebbet ér a pénzünk.Ez hatványozopttan átjött Csehországban is…
Közben meg kellene vennem végre valahára a hőnáhított laptopot, de mire kinéztem volna za ideálist, jött a tünci kis gazdasági válság és felmentek cseppet az árak:):):):)
úgyhogy most nem vagyok nagyon formában…:(
2008 november 4. | Szerző: Plur
Megyek Prágába!Megyek Prágába!
Szegény hányattatott sorsú magyar kislány örül, mint majom a farkincájának, mert sajna nem volt még szerencséje oly’ sok külföldhöz és most megadatik a lehetőség, hogy megnézzem a cseh fővárost!
Lehet, hogy idén összejön még egy eddig nem látott európai ország, de erről legyen elég ennyi..
2008 november 24. | Szerző: Plur
Azt hiszem, maximálisan antiszociális vagyok.
Képtelen vagyok a toleranciára és baromira felbosszantanak azok az emberek, akik nem tudnak elég felnőttek lenni.
Oldal ajánlása emailben
X