2009 március 15. | Szerző: Plur
Még mindigminden csodás.Gondolom, ez mindenkinek fura lehet,nekem is az, hogy éppen nem szenvedek semmin.
Van persze elég dologm, de nem nyugtatlanít, inkább örömmel csinálom
🙂
2009 március 13. | Szerző: Plur
Végre egy kellemes nap.Azon persze lehetne vitatkozni, hogy az eddigi, kevésbé kellemes napjaim is lehettek volna azok, hogyha úgy akarom.Ha a Firmámat szeretném idézni, azt mondhatnám, én szeretek szenvedni.
Süt a nap, és ezt a csodás tényt az sem árnyékolhatja be, hogy még mindig náthás vagyok és nem gyógyultam meg teljesen.Meg fogok.
Sőt, rájöttem ma arra az üditő dologra is, hogy ha lassabban eszem, nem fájdul meg a gyomrom:ámuljon tehát minden kicsi és nagy, Én, 22 évesen ezt is kitaláltam:)
Örülök, hogy több dolgot csinálok egyszerre, még akkor is, ha a tőlem megszokott hanyagsággal-máskor ahhoz is lusta voltam, hogy belekezdjek valamibe.Most legalább futnak és folyamatban vannak a dolgok:spanyol, jogsi, na, meg az elrehozott vizsgák, azokkal tényleg le vagyok kissé maradva:ejnye-bejnye.
Nos, megyek is tovább és elsajátítom a KRESZ alapjait a mai napon, mert azt hsizem, a büszkeségem nem viselné el, ha tizenévesek jásztva levizsgáznának, én pedig nem.
2009 február 12. | Szerző: Plur
Környezeti modellezés óráról írok. Elkezdődött a nyolcadik félévem az egyetemen, úgyhogy lassan végzek.Elkezdtem gondolkodni a diplomamunkámon is, de erről majd csak akkor nyilatkozom, ha lesz már vmi konkrét.
Azt hiszem, elkezdek spanyolt tanulni.Nem tudom, miért írok ilyen címszavakban, de azt hiszem, mivel mostanában nincs net az albérletben, nincs is lehetőségem mindig pillanatnyi helyzetről eszámolni.Sajnos.
És itt ül mellettem egy kedves barátom, aki azt kérte, írjak Róla is.
Ádis:(azt mondja, ez így nem jó!!!!!!)szóval Ádiska egy tüneményes kismanó, akit nagyon szeretek!Ákos azt mondja balról, hogy hazudok.Ádis egyetért, dem ivel ez egy egyszemélyes blog és nem fórum, ezért be is rekesztem ezt a vitát és le kívánom szögezni, hogy Ádis egy tündérbogár!
2009 január 23. | Szerző: Plur
Olyan, mintha amiért régóta sóvárognék, hirtelen az ölembe pottyant volna.
Akik közel állnak hozzám, tudják, hogy sosem találtam igazán a helyem az egyetemen, Sopronban és nekem mindig visszahúzott a szívem a gimnáziumi barátaimhoz.És ezennel elnézést kérek azoktól, akiket Sopronban barátomnak tartok, annak ellenére, hogy sajnos úgy érzem, szűkül a kör és sok embert túlértékeltem és megajándékoztam a bizalmammal, ami hiba volt.
Most már értem, hogy miért lesz az ember az élete előrehaladtával egyre távolságtartóbb.
De nem ez a lényeg: az elmúlt pár hónapban 2 olyan ember is aktívan visszatért az életembe, akikkel tartottam ugyan a kapcsolatot, de a mindennapjait nem ismertük egymásnak.Most meg egész sokat kommunikálunk, és ez olyan érzés, mintha hazaértem volna.
Nekik nem kell magyarázkodnom, hogy mit miért, értenek és szeretnek, élvezik a társaságomat, nem kell nekik megfelelnem és tökéletesen egy hullámhosszon vagyunk.Ha akadnak is nézeteltérések, sértődés sosem.
Energiát kell ugyan feccölni a dologba, de maximálisan megtérül és egész nap vigyorgok.
Nagyon hiányzott ez!És végre megvannak!Messze vannak, de mellettem vannak megint:)
2009 január 15. | Szerző: Plur
Újraolvasva a bejegyzéseimet, azoknak,akik nem ismernek,valószínűleg a legtöbb információ összevissza, kusza gondolatok tömkelege.
Na, ezt a régiót nemfogom most sem “kielégíteni”, mert megyek haza a “jól,megérdemelt” pihibe,demegígérem, hogy nem írok mostantól rébuszokban
🙂
2009 január 6. | Szerző: Plur
ha Isten valahol becsuk egy ajtót, valahol máshol kinyílik egy ablak….vagy valami ilyesmi és sok igazság van benne, csak ne toljuk a szekrényt az elé a bizonyos ablak elé, mert nem látjuk, mikor nyílik ki..
2008 december 13. | Szerző: Plur
Tegnap írtam egy fenomenális bejegyzést, és eltűnt….Pedig szívből jött, mély töltetű volt és ..mindegy, ez van.
Az a baj, hogy mára nem maradt az ihletből semmi, úgyhogy csak silány helyzetjelentésre futja: Szombathely, új bakancs, öröm, boldogság, jó társaság, este pálinka, stb.
Jól érzem magam. (!)
2008 december 4. | Szerző: Plur
Nem vagyok az, aki voltam. Kétségbesetten kapálózom az ún. kigyógyulásom óta, hogy befoltozzam a jellememen támadt réseket. És mindhiába.
…
…
…
2008 december 2. | Szerző: Plur
régen írtam.
elköltöztünk, rendben hagytuk el a lakást, és átadtam a kulcsokat, úgyhogy most jó pár száz méterrel arrébb kezdtünk megint új lappal.remélem, legalább ezt a tanévet kihúzzuk itt, mert elgem van a pakolásból.
a bútorok régiek ugyan, de mi nagyon örülünk a kedvesemmel, hogy van elég szekrény, ahol elférnek a dolgaink, sőt, akasztós rész is:)
kaptunk íróasztalt, szóval a laptopnak is van helye.
az egyetlen dolog,ami hagy maga után kívánnivalót, az az ágyak állapota, ugyanis akkora puklik meg mélyedések vannak rajtuk…minden ugye nem lehet tökéletes..
nem nagyon tudok most lelki dolgokról írni.nem jön most ki.szívesebben olvasok most erről, mint írok.(Márai:Füves könyv pl.)
Azon gondolkodtam, hogy ez a nyár lesz az utolsó, amikor nem kell kivennem szabadságot ahhoz, hogy azt tegyek, amit akarok.Úgyhogy sztem idén nyáron meg kellene játszani azt a stoppolós szlovéniás dolgot.Sajna, nem születtem gazdag családba. úgyhogy nálam nem úgy megy az utazgatás, ahogy másoknak, (emlékeztek, hogy örültem Prágának is:) ), de szlovénia azért érdekel nagyon, mert egyrészt nem divathely annyira, mint Horvátország, másrészt pedig azt olvastam róla, hogy egy pontjáról be lehet látni az egész országot:) van tenger, hegyek….minden.és közel van-tehát stop:)
szeretek stoppolni.sokan ódzkodnak tőle.talán félnek az ismeretlentől.én szeretek, persze nem egyedül.
nos, most, hogy már teljesen bemelegedtem az A épület géprészlegében, lelépek és hazafelé elgondolkodom azon, hogy mit főzzek az én erdőben bandukoló kedvesemnek…..tisztára, mint egy jó feleség:)
2009 március 27. | Szerző: Plur
Azt hiszem, sikerült felülkerekedni önmagamon, és nem is esett nehezemre.Annyi dolgom van…Tudjátok, mint amikor valaki azt mondja: “azt sem tudom, hol áll a fejem, és nem jut idő azokra a dolgokra, amikre igazán szeretném, hogy jusson”Mondjuk a gyerekre, a teniszre, a nagymamára, a porcelánfestésre.Nekem ez a dolog most a diplomamunka:)Nagyon foglalkoztat, tényleg nm tudom megunni, ami nálam ugye nag szó.Bár így az elején még jó, hogy nem untat, remélem, később sem fog.
Ma utazom egy kedves barátomhoz Zemplénbe, de eleget kell tennem majd még egy pécsi meghívásnak is, aztán majd otthon találkozom a nővéremmel és imádnivaló unokahugaimmal:)
Ugyhogy köszönőviszonyban vagyok csak fél évvel ezelőtti önmagammal:)
:):)
:):):)
:):):):)
Oldal ajánlása emailben
X